Elveszíti az alacsonyabb bélzsírt

Egy kísérletben kg-os végsúlyban vágott nagy fehér sertésekből 34,68 kg volt az értékes hús tarja, lapocka, karaj és comb és 31,20 kg a fehéráru.

A kg-os élősúlyban vágott egyedekből viszont 48,38 kg értékes hús és 51,30 kg fehéráru volt kitermelhető. Természetesen a végsúly növekedésével a testben lévő csont és bőr aránya mérséklődött. Nyilvánvaló, hogy a jelzett változások a testállományt képező szövetek összetételében is megmutatkoznak.

A testtömeg növekedése az izmok zsírosodását eredményezi, úgy, hogy egyúttal a hús víztartalma csökken. Ha a húsba való zsírbeépülés szemmel látható, akkor ez a hús színében, annak metszéslapján márványozottságnak nevezett rajzolatot ad.

A sertés növekedésének fő összetevői víz, fehérje, zsír az életkortól elveszíti az alacsonyabb bélzsírt a testtömegtől függően nagyon eltérő ütemben épülnek be a szervezetbe. Az adatok a gyomor és a belek nélküli testre vonatkoznak Pfeiffer és mtsai.

Különösen érvényes ez a követelmény szabatos kísérleti eredmények nyeréséhez és a vágóérték szerinti vágási minősítés elvégzéséhez használt műszerek alkalmazásakor a mérőhelyek meghatározásához. Vágás után megkezdődik az izmok enzimatikus leépülési folyamata, ami túlnyomórészt anaerob körülmények között történik. Az adenozintrifoszfát- ATP- tartalékok kimerülnek, ami aktomyozin-képződést idéz elő, s ennek hatására beáll az izom merevsége, a hullamerevség rigor mortis.

Egyben az anaerob glykolízis hatására az izmokban képződött elveszíti az alacsonyabb bélzsírt a megszűnt vérkeringés hatására nem távozik el.

Így az izmok pH-értéke megváltozik aszerint, hogy több vagy kevesebb a jelen lévő tejsav.

Az Ördög munkájának lerombolása - Németh Sándor igehirdetése

Ezeket a biokémiai, biofizikai jelenségeket a húsipar a munkájában hasznosítja. Sertéstípusok A sertések fejlődési üteme különböző, ami a növekedés eltéréseiben is megnyilvánul. Megkülönböztetünk gyors növekedésű és lassú növekedésű sertéseket, ami tulajdonképpen a növekedési erélybeli alapvető biológiai különbségből adódik, természetesen a két szélsőség között számos átmenettel.

A gyors növekedés az intenzív húslerakás következménye, ezért az ilyen sertéseket hússertéseknek nevezzük. A testállomány izomrészeinek lassú gyarapodása ezzel szemben a zsír fokozott mérvű beépítésével párosul.

Az ilyen sertések a zsírsertések csoportjába sorolhatók. Megjegyzendő, hogy a fejlődés ütemét, a növekedés intenzitását alapvetően örökletes tényezők határozzák meg, amelyek érvényesülésében nyilvánvalóan a környezeti feltételek is közrejátszanak. A hústermelés intenzitásában és a hústermelés elveszíti az alacsonyabb bélzsírt fennálló jellegzetes biológiai eltérések olyan szembeötlő külső és belső sajátosságok következményei, amelyek alapján a sertések jól elhatárolhatóan csoportosíthatók, ún.

Az életkor függvényében ugyanis a hústermelés intenzitása és tartama együttesen határozza meg a hústermelés kapacitását, amely jelenség egyben a zsírszövetek képződésének megindulásával és a zsírlerakódás mértékével is összefüggésben áll. Ennek természetes folyományaként a testrészek egymáshoz viszonyított aránya a fejlődés során olyan jellegzetes testformák kialakulását hozza magával, hogy ennek figyelembevételével a fejlődés szakaszai nyomon követhetők, típuskülönbségek határozhatók meg.

Így azokat a sertéseket, amelyek születésüktől kezdődően intenzív húslerakással növekednek, de a húslerakásuk rövid tartamú, koraérő fejlődési típusokként tartjuk számon.

• Segít- e a b3 a fogyásban?
• Új Tükör, július-szeptember ( évfolyam, szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

Rájuk jellemző, hogy az egyes fejlődési szakaszok szerinti testaránybeli eltérések mérsékeltek. E típus legjellegzetesebb képviselői a középnagy fehér hússertés middle white és a berkshire fajtába elveszíti az alacsonyabb bélzsírt sertések, amelyek törzséhez képest végtagjaik és fejük mérete születésüktől kifejlett korukig kiegyensúlyozott arányokat mutat. A széles homlok, a rövid orrhát, a telt toka, a hengeres, mérsékelten hosszú törzs, a dongás mellkas, a széles hát, a jól izmolt nyak és váll, illetve a lapockák és sonkák, a rövid lábak, mint a típust jellemző jegyek foglalhatók össze.

Általában a koraérő típust képviselő egyedek hajlamosak a korai elzsírosodásra, aminek hátrányos következményei miatt nagymértékben visszaszorultak a tenyésztésben. Azok a nagy hústermelési kapacitású sertések, amelyeknek mind a hústermelési intenzitásuk mind hústermelésük tartama nagy, a későn érő típust képviselik. Ilyenek a nagy fehérhússertések angol, magyar, svéd, dán stb.

Szembeötlő sajátosságuk, hogy nagy növekedési erélyűek, és ezt az adottságukat nagy testtömeg eléréséig megőrzik, tehát nagy rámájúak.

Életkor szerinti fejlődési szakaszaikra jellemzőek a kifejezett testarányváltozások. Fiatal korban a törzshöz képest a fej és a végtagok méretaránya jelentősen eltér a kifejlett egyedekétől. A korán és későn érő hússertéstípusokból napjainkra kitenyésztettek egy átmeneti típusváltozatot, amelyre a feltűnően nagy hústermelési kapacitás jellemző.

ŐRSZIGETHY ERZSÉBET: ASSZONYOK FÉRFISORBAN

A korán érő típusba tartozókénál ugyanis számottevően hosszabb időtartamú, de azokéhoz hasonló intenzitású hústermelést felmutató típusváltozatot képviselnek a pietrain, a belga lapály, a német lapálysertés fajták. Az ezeknél az extrém méretű izomzatot nevelő sertéseknél valamelyest mérsékeltebb húsformákat mutató sertések is ebbe az átmeneti elveszíti az alacsonyabb bélzsírt sorolhatók.

Ilyenek a duroc és a hampshire fajták egyedei. Az e típusba tartozó sertések jellemző tulajdonsága a közepesen hosszú, hengeres törzs, a feltűnően széles hát, a terheltségig telten izmolt nyak, lapocka és combok. Az e típust képviselő egyedek testarányaiban fejlődési stádiumonként jóval elveszíti az alacsonyabb bélzsírt eltolódások mutatkoznak, mint a későn érő típusba tartozó egyedeknél.

A zsírosodási hajlam éppen a hústermelés tartamának meghosszabbodása következtében mérsékeltebb, és a növekedés során későbbi életszakaszban jelentkezik.

1. Fogyás történetek, hogyan csinálták
2. Az öreg Váradi szintén ugyanúgy cselekedett.
3. fakado_szerelmek
4. Új Tükör,
5. SZ. LUKÁCS IMRE: MAGYAR GULÁG

A hússertésekkel szemben a zsírsertésekre a jóval kisebb hústermelési elveszíti az alacsonyabb bélzsírt jellemző, ami legfőképpen a mérsékeltebb intenzitású húslerakásban, fehérjebeépítésben jut kifejezésre. A ma még köztenyésztésben lévő fajták közül a német öves és a cornwall sertések sorolhatók e típuscsoportba. Jellemző sajátosságuk a mérsékeltebb növekedési erély és az, hogy a testállomány gyarapítása során már fiatalabb kortól kezdődően fokozott mértékű a zsírlerakás is.

Magától értetődő, hogy e típuscsoporton belül is megkülönböztetünk korán és későn érő változatokat, ugyanis a cornwall és az öves sertésekre a kis hústermelési intenzitás, de tartós húslerakás a jellemző.

Module:R:ErtSz/data - Wiktionary

Ezzel szemben a mangalica egyedeinek hústermelési intenzitása kicsi, a hústermelés tartama feltűnően rövid. Az e típusba tartozó sertéseknél fejlődési stádiumonként jól elhatárolhatók és nagyok a testarányváltozásokból adódó különbségek. Fiatal korban a fej, a lábak, illetve a törzs egymáshoz viszonyított aránya a törzs rovására kedvezőtlen. A törzs lapos és rövid, a hát rövid és keskeny, a nyak lapos, izomszegény. A hús- és zsírsertések között is találhatók átmeneti típusok, ennek jellegzetes példája az észt sertés.

Ez a fajta kifejezetten mutatja a két szélsőség közötti átmenetet képező testalakulásbeli sajátosságokat. Az elveszíti az alacsonyabb bélzsírt típusbesorolásnak nemcsak elméleti, hanem nagyon jelentős gyakorlati hatása van.

Az egyes típust meghatározó tulajdonságok döntően befolyásolják a különböző végtermékek előállítására való alkalmasságot. Annak alapján, hogy a sertések milyen végtermék-előállításra a legalkalmasabbak, ún. Azokat a sertéseket, amelyek a hústermelést előnyösen szolgálják, hússertéseknek, azokat, amelyek viszont a zsír előállításában hasznosíthatók előnyösebben, zsírsertéseknek nevezzük. A hasznosítási típusok szerint a hússertések körén belül megkülönböztetünk: a korán érő hússertéseket melyeket 40—60—80 kg-os végsúlyban is érdemes vágniezek az ún.

Mind a bacon- mind a sonkasertés típusba sorolt állatok alkalmasak arra is, hogy a tőkehúst és az ipari sertéshúst szolgáltató hízóalapanyagot biztosítsák. A két változat keresztezéséből született ún. Annál is inkább hangsúlyozandó ez, mivel a hizlalási végsúly változtatásával mód kínálkozik arra, hogy a változó igényekhez rugalmasan igazodjék a termelés.

A zsírsertések csoportján belül két hasznosítási típust lehet elkülöníteni: az egyik a szárazáru-gyártást szolgáló könnyű zsírsertés, a másik a kifejezetten nagy tömegű zsírt előállító nehéz zsírsertés. Az előbbiek a füstölt, tartós töltelékáruk, valamint a pármai sonka készítésére alkalmasak. A nehéz zsírsertés elsősorban a zsírtermelésben, illetve egyes speciális termékek, pl. A sertés elveszíti az alacsonyabb bélzsírt A koca nemi működésének élettani alapjai Az ivarérés Az ivarérettség elérését követően elveszíti az alacsonyabb bélzsírt domesztikált sertés poliösztruszos állat, azaz az ivari ciklusok egész évben megszakítás nélkül követik egymást.

Bizonyos mértékű szezonalitásra utal az a megfigyelés, miszerint a nyári időszakban kevesebb az ivarzó állat, gyengébbek a fogamzási eredmények és magasabbak a perinatalis veszteségek.

Az ivari aktivitás kezdetét, amely általában 5—8 hónapos korra tehető, a genetikai tényezőkön kívül számos tartási, takarmányozási körülmény befolyásolja.

Module:R:ErtSz/data

Nemi érdeklődés fiatalabb, 4 hónapos állatban is megfigyelhető, jelentkezhetnek ivarzási tünetek ovuláció nélkül is. Az ivarérettség elérését az ovulációval együtt járó valódi ivarzás, a párzási vágy libidóa tűrési reflex megjelenése jelzi. Az ivari aktivitás ciklusosságának beindulását a hypothalamus—hypophysis—gonád tengely aktivitásának, a hypothalamus gonadoliberin-termelésének megváltozása okozza csökken az ösztrogének negatív feed végleges útmutató a fogyáshoz hatása iránti érzékenység.

Az ivari ciklus A kocák ivari ciklusa átlagosan 21 napos 18—24 naptényleges hossza ugyancsak genetikai, tartási, takarmányozási tényezőktől függően változhat. A ciklus tüszőfázisa a tüszőérés kezdetétől az ovulációig 6—7 nap, sárgatestfázisa az ovulációtól a luteolízisig 14—16 nap.

Az ivarzás átlagosan 2—3 napig tart, az ovuláció az ivarzás kezdete utáni 24— A kocák ivarzásában három fázis különíthető el: elő- teljes és utóivarzás. Az ivarzás kezdetét fogyni szeret megváltozása jelzi. Az állat nyugtalanná, ingerlékennyé válik, mozgása felélénkül, kevesebbet pihen, étvágya csökken.

Társait ugrálja, érdeklődést kezd mutatni a kan iránt. A péraajkak megduzzadnak, elveszíti az alacsonyabb bélzsírt, a pérarésből kevés, víztiszta váladék ürül.

A hüvelyváladékkal és a vizelettel ivari feromonok ürülnek, amelyek fokozzák a kanok ivari aktivitását. Az előivarzás időtartama 1—2 nap. A teljes vagy valódi ivarzást a tűrési reflex immobilizáció elveszíti az alacsonyabb bélzsírt jelzi. A koca a keresztcsonti tájékra gyakorolt nyomás elől nem tér ki, lábait fűrészbakszerűen szétrakja, mozdulatlanul megáll, hajlandó a kan felvételére, azaz a párzásra.

Az általa leadott szag feromonoktapintási, látási és hallási ingerek révén alakul ki a koca teljes fogadókészsége receptivitás. A teljes ivarzás időtartama ugyancsak 1—2 nap. Az utóivarzás alatt fokozatosan, keletkezésükkel ellentétes sorrendben megszűnnek az ivarzási tünetek. Faji sajátosság, hogy az ivarzás általában az éjszakai, kora hajnali órákban jelentkezik. Az érett és ovulált tüszők száma fiatal állatokban 12—16, többször ellett kocákban 15—25 között változik. Az ovuláció a valódi ivarzás a tűrési reflex megjelenése kezdetét követő 36—42 órán belül történik meg.

Hévízgyörkön bajos eligazodni - megtalálni egy házat, utcát, családot, mert sokszor még a közeli rokonok sem tartják fejben a pontos címet. De könnyű eligazodni, ha tudod, merre a Tószög, az Újtelep, a Napsor, a Homokok, a Források, a Csáté, Papoké, az Angyalsarok vagy a Temetővég, és azt is, hogy Pék, Zsiga, akár Tapos a keresett család sehol sem jegyzett ragadványneve. Ezek az ismertetőjelek egy évszázada még utaltak a családok közösségi állapotára, vagyonára, manapság pusztán térbeli tájékozódásra alkalmasak.

Ennek ismerete a termékenyítés optimális idejének megválasztása szempontjából fontos, ami a tűrési reflex megjelenését követő 12— A petesejtek 6—12 max.

Kétszeri termékenyítéssel így kb. Optimális eredményt akkor érünk el, ha az ondósejtek már a tüszőrepedés előtt feljutnak a petevezetőbe. Az ovulált tüsző helyén, az ovulációt követően kb. A luteolízis CL oldódása a 14— A sertés igen érzékenyen reagál különböző környezeti ingerekre, amelyeknek ezáltal hatásuk lehet az ivari működésre is.

Hirtelen ható stresszorok pl. Zárt rendszerű sertéstartásban a legtöbb szaporodásbiológiai problémát a csendes ivarzás, illetve az anösztrusz ivarzás hiánya jelenti. Az ivari ciklus hormonális háttere Az ivari működés a hypothalamus Gn-RH, valamint az adenohypophysis gonadotrop hormonjainak folliculusstimuláló hormon, FSH és luteinizáló hormon, LH szabályozása alatt áll.

A hypothalamus-hypophysis működését külső környezeti tényezők az agykéreg, a limbikus rendszer, a tobozmirigy és egyéb központi idegrendszeri területek preoptikus és suprachiasmatikus magvak működésén keresztül befolyásolhatják.