Kövér László és Trianon100: Erősödik a nemzetünket fenyegető veszély

Kövér veszteség

Magyarország élőben Kövér Lászlóval (2020-06-04) - HÍR TV

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr!

hogy a teknős lefogyott

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az imént elhangzott politikai Nyilatkozat elfogadására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának három nyomós oka is volt, és előterjesztő képviselőtársaimmal együtt ugyanezen három okból javasoljuk mi is elfogadásra a tisztelt Háznak. Ezen három ok a múltban, a jelenben és a jövőben rejlik.

Kövér László: A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni

A trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia ugyanis nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat.

Mindaddig, amíg a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságnak keserves létküzdelmet kell vívnia azért, hogy megőrizhesse elődeitől örökbe kapott anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek egy lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, velünk együtt élő, nyitott jelenbeli létkérdés.

A magyar jövő pedig csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék — gyermekeink, unokáink és az utánuk érkezők — a trianoni történetből is tanulva a saját szívükbe és eszükbe vésik, hogy mindig csak az lehet az övék, amit meg tudnak védeni! Aki a fogyás nyomon követésének módjai fel sem ismerve a veszélyt — tudatlanságból vagy — kényelmét óvva — restségből vagy — az áldozattól, erőfeszítéstől kövér veszteség — gyávaságból nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja azt veszíteni!

Kövér László: A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni

Az úgy járhat a jövőben, miként jártak elődeink a száz esztendővel ezelőtti múltban. Ami ezt kövér veszteség múltat illeti: száz esztendő távlatából ismerni véljük a legfontosabb tényeket, az események időrendjét és az okozati összefüggéseket, amelyek ban a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztéséhez és a magyar nemzet minden tíz tagjából háromnak — azaz a nemzet harmadának — idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezettek.

az oldalsó zsír eltávolításának módjai

Mi, mai magyarok a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni. Minderre azonban csak akkor van esélyünk, ha tanulunk a múltból. Melyek azok a tanulságok, tisztelt Képviselőtársaim, amelyeket a trianoni diktátum kapcsán mindenképpen célszerű levonnunk a múltból? Engedjék meg, hogy az elfogadásra ajánlott politikai Nyilatkozat szellemében három ilyen tanulságot ajánljak a tisztelt Ház figyelmébe.

Akit ki akarnak fosztani és fel akarnak számolni, annak először a puszta létét kell kétségbe vonni, az önazonosságát kell szétzilálni. Ez a nemzettagadás indítéka és lényege, tisztelt Képviselőtársaim! Így volt egykor, és így van ez ma is. A különbség csak annyi, hogy száz esztendővel ezelőtt csak a magyar nemzet létét vonták kétségbe a korabeli győztesek, napjainkban pedig azok, akik kellően erőseknek és örök győzteseknek képzelik magukat, Európa valamennyi nemzetének a létét kétségbe vonják!

Ezek az államhatárokon és földrészeken átívelő gazdasági és politikai érdekcsoportok mára a francia, a német, a román, a szlovák, a szerb vagy bármely más európai nemzet létjogosultságát is megkérdőjelezhetőnek gondolják. Azért teszik ezt, mert szükségük van Európa erőforrásaira, mert pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát, és mindezen törekvésükben az európai nemzetek és az őket védeni hivatott nemzeti államok puszta kövér veszteség is akadályt jelent számukra.

Tehát az egyik tanulság, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét — gyakorlatilag születése pillanatában — közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága, mely kipusztíthatatlan gyomként egyre agresszívebben borítja be földjeinket. A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is, és nekünk a politikánkat ennek megfelelően kell alakítani.

97 kg hogyan lehet lefogyni másik tanulság, tisztelt Képviselőtársaim, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk kellőképpen arra, hogy mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban, ha kövér veszteség kívül hagyjuk a geopolitikai látószöget.

A magyar politikának — pad fogyni okokból — a közjogias gondolkodásmód az erőssége és nem a geopolitikai. Nem volt ez mindig így. Árpád-házi uralkodóinknak egyik erénye volt a földrajzi térben való gondolkodás képessége, a külvilági kitekintés, rálátás és megfelelő reagálás.

Kövér László: A baloldal árulása miatt szabták így a határokat Trianonban

Mohács után azonban ez a képességünk is beszűkült, olyannyira, hogy a XIX. A kiegyezéskori kövér veszteség politikai elit — ha keresett is — nem talált érvényes választ a XIX. Mindennek következménye: hatszázezer halott magyar katona az első világháborúban, egymillió-kétszázezer leszerelt és szélnek eresztett magyar katona novemberében, és pár hét múlva a szélrózsa minden irányából érkező, összességében nem több mint kétszázezer idegen katona, akik karácsonyától kezdve A politika felelőssége a legszigorúbb eredményfelelősség, tisztelt Képviselőtársaim.

Nincs soha semmilyen kimentési lehetőség, mindig csak az eredmény számít.

fogyni most kérdezd meg tőlem, hogyan

Minden mentő vagy magyarázó körülmény — az elvesztett háború, az azt megelőző évtizedes belső bomlasztás és külső ellenséges aknamunka, kövér veszteség haza- és nemzetáruló politikusok el nem évülő bűnei novemberében, a külföldről pénzelt bolsevik terrorcsapat tobzódása tavaszán, a művelt Nyugat politikusainak kövér veszteség vegyes kisstílűsége és szűklátókörűsége — mindez rendkívül fontos és tanulságos, de a politika eredményfelelősségét illetően közömbös. Az eredmény: Trianon.

Trianon pedig nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta kövér veszteség szinonimája, nemcsak a jelenben bennünk élő egyfajta kollektív lelkifurdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk — hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk!

a csiklandozás segít a fogyásban?

A harmadik trianoni tanulság szorosan összefügg az előzővel. A nemzetközi porondon magányosan, szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. Mi, magyarok, itt a Kárpát-medencében a germán és szláv néptömbök életterének, nagyhatalmak érdekszférájának ütközőpontjában ezer esztendeje hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy egyedül vagyunk.

Nem alaptalan ez a nyelvi és kulturális sajátosságainkból fakadó életérzés, de kövér veszteség feledjük: kövér veszteség elmúlt száz esztendőben nemcsak mi voltunk egyedül, hanem néha a többi közép-európai nemzetre is rá-rátört az egyedüllét. Trianonban a magyar államot életképtelenségre, a magyar nemzetet szétszakítottságra, Magyarországot pedig politikai egyedüllétre ítélték. A magyarság egy évszázadnyi áldozatos munkája életképessé tette a magyar államot, a nemzet határokon átívelő összetartozása pedig száz esztendő alatt erősebbnek bizonyult azon erőknél, amelyek azt fel akarták számolni.

Hosszú ideje — és különösképpen az elmúlt évszázadban — a Kárpát-medencében élő nemzetek viszonyában az volt a főszabály, hogy ha valamelyik nemzet sírt, akkor szomszédai általában nevettek, és fordítva. Ha valakik győztek, akkor másoknak szükségképpen veszteseknek kellett lenniük. Az idők jelei azt mutatják, tisztelt Képviselőtársaim, hogy a globalizmus előttünk álló időszakában mindez megváltozik! A Kárpát-medencében és tágabban Közép- és Kelet-Európában a jövőben az együtt és egymás mellett élő nemzetek vagy együtt fognak nevetni, vagy együtt fognak sírni!

Együtt leszünk nyertesek vagy mindannyian vesztesnek bizonyulunk. A térségben vagy egymással együttműködve őrizzük meg a nemzeti államainkat, nyelvünket és kultúránkat, vagy mindannyiunkat kiforgatnak mindezekből, és elidegenítenek a szülőföldünktől, államainkat birodalmi adószedő helytartóssággá alacsonyítják, anyanyelvünket konyhanyelvvé silányítják, és saját nemzeti kultúránkat elfeledtetik velünk.

Kövér László és Trianon Erősödik a nemzetünket fenyegető veszély – Pesti Hírlap

Mindez ellen a térségünk országai eséllyel csak közösen, csak együttesen léphetnek fel. Mi, magyarok, akik elveszítettük a huszadik századot, nem akarjuk elveszíteni a huszonegyediket.

Azt sem akarjuk azonban, hogy a száz esztendővel ezelőtt nyertes szomszédaink elveszítsék. Nemcsak azért, mert lovagias nemzet vagyunk, hanem azért sem, mert nem áll érdekünkben. Mi senkit nem akarunk becsapni Trianon ügyében. Legkevésbé önmagunkat. Trianon öröksége számunkra a huszonegyedik században is változatlanul nyitott létkérdés. Azért mert számunkra ez az örökség ma két millió magyar nemzettársunk sorsáról, jövőjéről, szülőföldjén magyarként való megmaradásáról szól.

A két világháború között kövér veszteség a nagyhatalmi döntőbíráskodás révén megvalósított területi revízióval próbálkoztak. Tudjuk, hogy nem jelentett megoldást. A második világháború után, a kommunizmus négy évtizedében Trianon megoldásaként kövér veszteség hazai magyarságnak az önfeladást, a külhoni magyarságnak pedig a beolvadást írták fel receptre.

fogyás phakki

A beteg a gyógykezelés ellenére életben maradt, de a baj sem tűnt el. Akik abban hittek, hogy az önmagára mint a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia térségére tekintő, és a tagállamainak területén a nemzeti autonómia különféle modelljeit működtető Európai Unió segítséget nyújt majd a térség nemzeti problémáinak megoldásához, azok csalódni voltak kénytelenek.

Az elfogadásra ajánlott Nyilatkozatban a Kárpát-medencében élő két millió külhoni magyar megválasztott politikai képviselői pontosan megfogalmazták a jogsérelem és diszkrimináció azon kövér veszteség, amelyeknek a magyar közösségek napjainkban is változatlanul áldozatai.

Bár az Európai Unió automatikus megoldást nem ad, esélyt viszont igen, hogy immáron külső nagyhatalmi kövér veszteség és fenyegetés nélkül, együtt megpróbálhassuk rendezni közös dolgainkat. Egy évszázaddal Trianon után a mai napon elfogadásra ajánlott Nyilatkozat magyar részről arra tesz kísérletet, hogy új megoldást kezdeményezzünk, és arra, hogy mindehhez szövetségeseket találjunk.

Szövetségeseket találjunk elsősorban a szomszédos nemzetekben és államokban, illetve szövetségeseket találjunk Európa többi nemzetei és államai között. A külhoni magyarság küzdelme kövér veszteség önazonossághoz való jogáért ugyanis európai ügy, tisztelt Képviselőtársaim! Azért európai ügy, mert az előttünk álló időkben lényegét tekintve hasonló identitás-küzdelem vár minden európai nemzetre, mint amilyet a külhoni magyarság vív száz esztendeje.

Betűméret Aa Aa Az Országgyűlés emlékülést tartott a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. A nemzeti önazonossághoz való jogot az kövér veszteség emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét - hangsúlyozta Kövér László házelnök nyitóbeszédében. A parlamentben megkezdték a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját, amelyet végül elnapoltak egy későbbi ülésre. Kiemelte: a magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és "a magunk által alakítható jövő áll előttünk".

Ez akkor is így van, ha Európában — különösen Európa nyugati részén — még sokan nincsenek ezzel tisztában. Egyre többen és többen ismerik fel azonban a nemzeteik előtt álló identitás-küzdelmek tétjét. A világhatalmi erőtérben Európa kövér veszteség és benne az Európai Unió — stratégiai szuverenitását nem tudja megvalósítani csak a politikai illetve gazdasági önrendelkezés vagy a katonai önvédelem eszközeivel.

  • Kövér László: A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni Origo
  • Kövér László „megfejtette”: az ellenzék nem a magyar nemzet része « Mérce

Az eredményes európai kövér veszteség kell az identitás fundamentuma is. Kövér veszteség európai embereknek kell tudniuk, hogy voltaképpen mitől, miért és hogyan európaiak! Ilyen fundamentum pedig nincs, tartósan nem is építhető a két évezredes keresztény hitből fakadó normarendszer és a több évszázados nemzeti kultúrák mellőzésével. Európa határai addig tartanak, ameddig a temetőkben kereszt van a sírhelyeken.

Európa addig marad önmaga, amíg európai nemzeti közösségek lakják, kövér veszteség meghatározóan alakítják sorsát.

Ha mindez megváltozik, Európa kisebbségbe szorul a saját területén. De milyen élet jut osztályrészül azoknak, akiktől elvitatják a kollektív jogaikat, de közben kollektív büntetéssel sújtják őket; akiknek anyanyelvét az ördög nyelvének nevezik; akiknek megmásítják a nevét; akiket megbüntetnek saját jelképeik használata miatt; akiktől elvitatják a szabad akaratukból vallott nemzeti hovatartozásukat; akiknek történelmét elvitatják, történelmi emlékeit, temetőit lerombolják vagy elorozzák?

Milyen életük van azoknak, akiknek egykor a diktatúrákban pár hét alatt elrabolták egyéni és közösségi javait, ám az utóbbi harminc év demokráciáiban még a töredékét sem kapták vissza mindannak, amit elraboltak tőlük — akár az adott állam által meghozott törvény ellenére sem?

Milyen az az élet, ami kínos fogyás szakaszában jut, akik ellen mások folyamatosan uszíthatnak a történelem-könyvekben, akik ellen mások büntetlenül használhatják a gyűlöletbeszédet, akiket pusztán nemzeti hovatartozásuk okán potenciális ellenségnek, nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíthet a saját államuk bármely képviselője?

Külhoni magyar kisebbségi lét, tisztelt Képviselőtársaim, amely Európa közepén egy évszázada ilyen! Állítása szerint az élet minden körülmény dacára nem csak puszta valóság, hanem megvalósítható minőség, nem csak adottság, hanem feladat, amelyet vállalni kell. Szász esztendeje külhoni nemzettársaink ezen lelki kettősség malomkövei között őrlődnek. Mindezért engedjék meg, tisztelt Képviselőtársaim, hogy a mai napon, Az Európai Unióról szóló szerződés 4.

jó módja a testzsír égetésének

Ám sem a hivatkozott szerződésben, sem pedig egyéb uniós jogforrásokban nem határozták meg eddig a nemzeti identitásnak a politikailag és jogilag is értelmezhető, életszerű és közérthető fogalmát. A mai napon kövér veszteség Önök előtt fekvő, elfogadásra ajánlott Nyilatkozat ennek hiányát kísérli meg pótolni. Egy olyan meghatározási javaslatot fogalmaz meg, amely érdemi hozzájárulás lehet az Európa jövőjéről szóló, küszöbön lévő uniós eszmecseréhez. Ha az Európai Unió szavatolja a tagállamok nemzeti identitását — miként ezt megteszi a hivatkozott szerződésben — akkor felmerül a kérdés: ki valójában a nemzeti identitás alanya, hordozója?

A mi magyar válaszunk erre a kérdésre a jogtudomány logikájával, a józan ésszel, az életszerűségi és a történelmi tapasztalatokkal is egyezik: a nemzeti identitás alanyai az adott állam területén meghatározott idő óta kövér veszteség nemzeti közösségek, függetlenül attól, hogy számbeli többségben vagy számbeli kisebbségben élnek-e.

Az állam mint szervezet, mint jogi és politikai szabályrendszer összessége a földrajzi területén élő nemzeti közösségek identitását jeleníti meg és képviseli. A mi válaszunk az, hogy nemzeti identitása az embereknek, az állam polgárainak kövér veszteség, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad.

Kövér László: A baloldal árulása miatt szabták így a határokat Trianonban | Szombat Online

Ezen — a számbeli többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségeket egyaránt jellemző — identitások védelmére hivatott a nemzeti állam. Mindezek alapján a Nyilatkozat szerint — tisztelt Képviselőtársaim — a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenki számára, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek kövér veszteség szabadon megörökölhessék, és azt szabadon továbbadhassák utódaiknak.

Európában — és benne a Kárpát-medencében — nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog elméleti és gyakorlati biztosításával. A Nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem mindenhol erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást.

A Nyilatkozat ezért fordul felhívásával nemcsak a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, hanem az Európai Unió, az Európa Tanács intézményeihez és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez is, javaslatot téve arra, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyük kövér veszteség az egyetemes emberi jogok részévé. Ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét. Tisztelt Honfitársaink itthon, otthon, és a nagyvilágban! A magyarság ezer éves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz esztendő van a hátunk mögött, és a magunk által alakítható jövő áll előttünk.

A szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő legjobb fogyókúra táborok fiatal felnőttek számára erőfeszítéseit összeadva tegyük együtt sikeressé a magyarok következő évszázadát!