2007. február 22.
MI IS AZ A RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÁS?
(Hivatalos angol nevén: Short Track Speed Skating)
A verseny jégkorongpályán zajlik, csoportos indításokkal, kieséses rendszerben. A futamok első, második, néha harmadik helyezettjei tovább küzdenek egymással a döntőbe jutásért, illetve a bajnoki címért. A vesenykiírás több távot tartalmazhat. Az egyes távok helyezési eredményeit összeadják. A versenypálya védelme (a palánkok szivacsvédelme), valamint az egyéni védősisak, kesztyű, sípcsont és térdvédő használata kötelező!
A PÁLYA
A jégpályára kijelölt kanyarok szimmetrikusak, sugaruk 8 m. Egy teljes kör hossza: 111,12 m. A pálya hossztengelyében - méterenként elcsúsztatva - általában 5 pályát szoktak kimérni, melyeket a jégminőség megőrzése érdekében futamonként váltanak. Az éppen aktuális pálya kanyarjait gumibólyákkal jelölik. A rajtvonalak helyei értelemszerűen szintén változhatnak, a CÉLVONAL viszont azonos minden távra. A palánkok ütközésvédelmére vastag szivacsmatracokat használnak.
FELSZERELÉS
A sportbalesetek megelőzése érdekében kötelező az egyéni védelem, úgy mint bukósisak, kesztyű, térdvédő, sípcsontvédő, könyökvédő, de ajánlott a nyakvédő és az ágyékvédő használata is.
A futóruha kis légellenállású, műszálas, ruganyos anyagból készül. A cipók szintén műanyagból, lábra öntött technológiával készülnek. A korcsolyák könnyű, dúralumínium szerkezetébe bimetall acél pengét rögzítettek. A kanyarodások erős bedőlését elősegítendő, a korcsolyákat a cipők szimmetria vonalain belül, (tehát balra) szokták rögzíteni, csavarral.
Az asszimmetria foka egyénenként változtatható úgyanúgy, mint a korcsolya pengének az ívelés (fenési görbülete) is. A versenyzők általában saját maguk fenik, labos fenőkő-hasábokkal a fenőállványokba rögzített korcsolyáikat. Ilyan élezéskre elég sűrűn, néhaa futamok között is sor kerülhet.
VERSENYSZÁMOK
Egyéni versenyben:
-
500 m 4,5 kör
-
1000 m 9 kör
-
1500 m 13,5 kör
-
3000 m 27 kör
Váltó versenyen (4 fő):
Női, Férfi selejtező
Női döntő
Férfi döntő
FUTAMOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA
A rövidtávú futamokban általában 4 fő indítható. A hosszútávokon futamonként 6, esetleg 8 fő is rajtolhat.
A nevezések függvényében sor kerülhet - távonkénti - 1/8, 1/4, 1/2 és 1/1 döntőkre. Az előfutamok során, futamonként általában az első kettő jut tovább, de kiírható a legjobb idejű harmadik helyezett továbbjuttatása is.
FUTAMOK PONTOZÁSA
A futamokban realizált időket mérik úgy elektromos, mint kézi módszerrel. Ezek alapján hitelesíthetők az esetleges rekordidők.
A short track vesenyek eredményeit azonban a futamokban gyűjtött helyezési pontok összegzése alapján állapítják meg. Az első helyezett 5 pontot kap, a második 3 pontot, a harmadik 2 pontot, a negyedik 1 pontot. Nem kaphatnak pontokat azon vesenyzők, akiket diszkvalifikáltak, vagy akik nem értek célba a megfelelő távon. A hosszútávú döntőben csak azok indulhatnak, akik a távonkénti döntőkben pontot tudtak szerezni. Aki mindez után a legmagasabb döntő pontszámmal rendelkezik, az lesz a GYŐZTES.
BÍRÁSKODÁSI SZEMPONTOK
Az első hibás rajtot - távonként - megbocsátják. A másodiknál már kizárják a vétkest. Rajt utáni csoprotos bukás esetén (ha az még a kanyar csúcsbójája előtt történik), a starter visszahívhatja a futamot egy új rajtra.
A körszámláló a futamot éppen vezető versenyző még hátralévő köreinek számát mutatja. Az utolsó kört csengő jelzi.
Kanyarban a gumibóják érintését nem büntetik, hacsak nem a kanyar lerövidítéséből ered a bója elmozdítása. Ez esetben kizárják a hibázót. A véletlenül hibázót ugyanúgy büntetik, mint a szándékosan belépőt.
A vesenybíróság döntnöke az alábbi szabálytalanságokért KIZÁRÁST ítélhet: pályaelhagyásért, az az a táv lerövidítéséért, lökésért, keresztezésért, ütközésért, valamint csapatkorcsolyázás (taktikai asszisztencia) miatt. A döntnök határozata fellebbezhetetlen.
A RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÁS HAZAI TÖRTÉNETE RÖVIDEN
A rövidpályás gyorskorcsolyázás (short track) első hivatalos világbajnokságát 1978-ban rendezték, majd 1988-ban Calgary-ban, a Téli Olimpiai Játékokon szerepelt bemutató számként. A következő olimpián, 1992-ben: Albertville-ben már teljes jogú sportágként szerepelt az olimpiai programban, ahol már magyar versenyzők (Kaszala Tamara és Kun Bálint Tibor) is rajthoz álltak. Így összegezhetnénk a rövidpályás gyorskorcsolyázás szenzációs karrierjét a nemzetközi porondon. Magyarországon 1985-től számítjuk a short track-es "időszámítást", amikor a Magyar Jégsport Szövetség megbízta Martos Györgyöt, a legsikeresebb és legeredményesebb volt nagypályás gyorskorcsolyázót - tizenötszörös magyar bajnokunkat - az új szakág megszervezésével. A rövidpályás gyorskorcsolyázás hazai fejlődését ugyancsak "szenzációs"-nak kell titulálnunk a nemzetközi short track élethez viszonyítva. Hiszen a semmiből született meg az új szakág, először a budapesti iskolás-sportra építve, majd egyre jobban bevonva a vidék dinamikusan fejlődő korcsolyasportját.
Magyar Bajnokságot a rövidpályás gyorskorcsolyázásban csak 1986-ban bonyolítottak le először. Ezt követően 1988. január 15-17. között a Budapest Sportcsarnok adott otthont a Short Track Európa Kupa rendezvénynek, amelyre 11 nemzet küldte el a versenyzőit és ahol 11 világcsúcs született. Ez hatalmas sikernek számított nemcsak a fejlődő magyar rövidpályás gyorskorcsolyázásnak, hanem a nemzetközi rövidpályás versenyzésnek is. A vidéken beindult short track korcsolyázás eredményeként számolhatunk be arról, hogy először Pécs és Debrecen után Kazincbarcika, Szombathely és Tatabánya, majd Székesfehérvár és Jászberény állította fel saját short track szakosztályát, illetve gyorskorcsolyázó klubját. Így a Magyarországon rendezett országos bajnokságokon jelentős szerepet kapnak a vidéki klubok.
A rövidpályás gyorskorcsolyázásban a következő jelentős fejlődést a Világbajnokságokon való részvétel jelentette. 1990-ben Hollandiában rendezett "Egyéni Világbajnokság"-on a női versenyzők között Kaszala Tamara illetve a férfiak versengésében Kun Bálint Tibor és Ballai György képviselte hazánkat. A legjelentősebb lökést a sportág hazai fejlődésének az a "szövetségi" döntés adta, amikor 50 pár speciális short track gyorskorcsolyát osztottak szét a vidéki klubok között, s e pillanattól kezdve elhárult az akadály a vidéki versenyzők felzárkózása elől. A nemzetközi porondon ugyancsak folyamatos előrelépés mutatkozik, hiszen a világversenyeken felnőtt és junior sportolóink már egyaránt a középmezőnyben korcsolyáznak.
