Hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest, Cimkefelhő
Tartalom
Belépni tilos! A kutatások kérdésfelvetései mögött az a humán és poszthumán tudományokban évtizedek óta meghatározó elképzelés húzódik meg, miszerint a test és szubjektivitás elválasztása vagy ellentétező szembeállítása tarthatatlan, azaz az élő emberi test materialitása, fiziológiai felépítése, láthatósága vagy épp érzékszervi működése elválaszthatatlan mind a fenomenológiai értelemben vett emberi öntapasztalástól, mind a kulturális médiumok reprezentációitól, azaz a jelentés rendjeitől vagy épp rendetlenségétől.
Ennek az egyszerűsítő ellentétező logikának a helyét a hatvanas évek óta izgalmasabbnál izgalmasabb elméleti, kritikai és történeti vizsgálódások vették át. Mára szerencsére gyakorlatilag minden fent említett szerzőtől jelentek meg magyar nyelven is kulcsfontosságú szövegek, és a nemzetközi testkutatás vagy body studies hazai hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest is elindult gondoljunk Csabai Márta, Hadas Miklós, Széplaky Gerda, vagy filmes összefüggésben Kalmár György egyes munkáira.
A kritikai testkutatás, még ha gyermekcipőben jár is Magyarországon, és rá is jellemző némileg a hazai tudományosság egyik vissza-visszatérő kerékkötője, a kritikatörténeti és elméleti lépéshátrány, mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a őt megillető szerepet töltse be az új humán tudományok vagy a kritikai kultúrakutatás színes palettáján.
Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben
Ez a folyamat, úgy tűnik, csak viszonylag lassan éri el a filmkutatást, annak ellenére is, hogy a legmeghatározóbb nyugati testkutatók jelentős része előszeretettel elemez a vizuális kultúra területéhez tartozó jelenségeket vagy épp konkrét filmeket elméleti keretekben. A hazai filmkuatás ilyen jellegű lépéshátrányának megértéséhez, az előttünk álló feladatok tétjének feltérképezéséhez és így a jelen kötet kontextusának, 7 8 kihívásainak és kritikatörténeti helyének a megértéséhez érdemes pár szót szólni a hazai filmkuatás és a kortárs nemzetközi intellektuális trendek viszonyáról.
A nyugat-európai és észak-amerikai film tudományos diskurzusában a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján paradigmaváltás következett be.
Az ötvenes években induló kritikai kultúrakutatás angolul: cultural studies mely a humán tudományok, a film- és médiatudomány máig meghatározó paradigmáját hozta létre néhány évtizeden belül a vezető filmes folyóiratokban és az egyetemi oktatásban is megjelent. Az új kritikai paradigmát egyrészt a háború utáni francia elméleteken való iskolázottság Michel Foucault, Roland Barthes, Jacques Lacan, Julia Kristeva, Jacques Derrida és Gilles Deleuze hatása jellemzi, másfelől az elemzett szöveg, kulturális jelenség vagy film materiális meghatározottságára való nyitottság ami nemcsak a jelölő materialitását jelenti, hanem a társadalmi, történelmi, gyártástörténeti, ideológiai, politikai, anyagi körülmények figyelembe vételét isharmadrészt pedig egy rugalmas, interdiszciplináris szemléletmód, melyben párbeszéd alakulhat ki az olyan különféle résztudományok között, mint például a feminista kritika, a testelmélet, a szociológia, az ideológiakritika, a történelem vagy új historizmusa posztkoloniális kritika, a filmelmélet, az irodalomelmélet, a médiaelmélet, a filozófia vagy épp a pszichoanalízis.
Súlyos testek
A brit eredetű cultural studies az angolszász tudomány világában vált először dominánssá, és talán máig is itt működik legtisztább formájában. Hornyik Sándor szerint: A nyolcvanas évek Amerikája a cultural turn igazi hazája. Akkor és ott még annyira összetartottak a kognitív és diszciplináris szálak, hogy össze lehetett rántani a történeteket egy kulturális fordulat erejéig.
A történettudomány retorikai fordulata new cultural historyaz antropológia narrativizálása interpretative anthropology és az irodalomelmélet társadalmi kontextualizálása new historicism a cultural studies amerikai karrierjével együtt egy viszonylag koherens elméleti alapot teremtett, amely elsősorban annak köszönhette sikerét, hogy nyitott maradt a politika, a popkultúra és ezáltal a nagyközönség irányában.
László által szerkesztett száma más-más összefüggésrendszerben és hangsúlyokkal jelent meg a különböző nemzeti kultúrák hagyományában, ugyanakkor egyértelműen átformálta a poszt- humán tudományok irodalomról, kultúráról, vizualitásról vagy épp testiségről alkotott fogalmait.
Ez a globális szellemi átalakulás nyilvánvalóan utólérte a filmkutatást is. Nemrég megjelent könyvében Graeme Turner a kultúrakutatás által meghatározott évtizedek elemzésekor így foglalja össze annak a filmtudományra gyakorolt hatását: Számos olyan terület létezik, ahol a kultúrakutatás cultural studies filmtudományra gyakorolt hatása közvetlen, specifikus és produktív volt, és hozzájárult a diszciplína számos, a korábbiaknál sokszínűbb és pluralisztikusabb meg- 8 9 közelitésmódjának a kialakulásához.
A filmkutatás azt kapta a kultúrakutatástól, amire szüksége volt; ezt pedig sehonnan máshonnan nem kaphatta volna meg. Ugyanarra volt szüksége, mint amit az új humán tudományok is kaptak a kultúrakutatástól: a populáris regiszter elméleti feldolgozását, a fogyasztás örömei és a befogadói élmények iránti érdeklődést, a mindennapi életvitel jelentéstartalmai iránti nyitottságot, valamint az ábrázolás eltökélten kontextus-orientált modelljét.
Vegáknak is ajánlott
Turner, 28 Magyarországon a rendszerváltás után talán az irodalomelmélet volt a bölcsészettudományok azon ága, ahol a legerőteljesebben megjelent a nyugati tudományosságban gyakorolt megközelítésmódok megismerésének és elsajátításának az igénye, valamint a nemzetközi irodalomkritikai diskurzusba való integrálódás. Ezt példázta a kilencvenes években lezajlott úgynevezett kritika vita, ezt a hatástörténeti lépéshátrányt igyekezett betölteni a kilencvenes évek számos irodalomelméleti kiadványa, menyasszony lefogy pedig konferenciák sora adott teret a magyar irodalom ilyen szempontú elemzéseinek, illetve az új elméleti-kritikai iskolák recepciójának.
Ide tartozik a Helikon fent említett, meghatározó szövegek fordítását közlő száma is; és a nyugati elméletikritikai paradigmákat összefoglaló és népszerűsítő hiánypótló publikációk sora szinte végtelen.
A hazai filmtudomány sokkal lassabban reagált a megváltozott helyzetre, a hazai filmkritika a rendszerváltás után csak lassan sajátította el az első világban beszélt elméleti-kritikai nyelvet.
Ennek következménye, hogy a nehéz anyagi körülmények dacára is értékekben igen gazdag magyar filmes hagyomány ilyen szempontú, strukturált feldolgozása máig várat magára. Varga Balázs így foglalja össze a helyzetet: Az esszék és publicisztikák halmain túl [ ] a szisztematikus feldolgozások száma igen csekély [ ] A kritikai kánon csúcsán elhelyezkedő kortárs fiatal magyar filmmel ugyan nagyon sok szöveg foglalkozik, ám ezek javarészt esszéisztikus áttekintések vagy épp kerekasztal-beszélgetések átíratai [ ].
A tudományos, szakirodalmi feldolgozásoknak nemcsak a száma alacsony, de azok recepciója is minimális [ ], így érdemi szakirodalmi diskurzus sem alakult ki.
- visz a víz sodor: Illuminátusok, és titkosszolgálatok agy hekkelései
- Katalógus | Catalogue by Nemzetközi Természetfilm Fesztivál - Issuu
- Japán enzim fogyás
- Illuminátusok, és titkosszolgálatok agy hekkelései Illuminátusok, és titkosszolgálatok agy hekkelései Mig az illuminátusok már rég használnak eszközöketa szolgálatoknak újra fel kell fedezniükés alkalmozniuk a jelenséget.
Varga, 9 Ahogy arra Varga Balázs is rámutat Varga, 10tovább rontja a helyzetet, hogy a magyar filmkritikában és filmelméletben máig alig találunk olyan szerzőket, akik rendszeresen publikálnának magyar filmekről idegen nyelven nyugati filmes szaklapokban, aminek a magyar japán enzim fogyás külföldi recepciója igen komoly hiányosságokat szenved. A magyar film külföldi ismertségének egyik nagy gátja a kevés számú olyan tudományos közlemény, amely a nyugati folyóiratok és szaklapok számára is érthető, izgalmas, és korszerű ezért publikálható nyelven tárgyalja a magyar filmet, ihletetten és a helyi sajátságokat is figyelembe véve használja a fentebb jelzett kultúratudományi fordulat meglátásait, egyszersmind biztonsággal kezeli a digitális korszakban kivédhetetlenül felmerülő médium-centrikus szempontokat is.
Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben - PDF Free Download
Kétségtelenül tünet értékű az a körülmény, hogy a ben a nagy nevű Blackwell által kiadott, a régió kritikai megítélését vélhetően évekre vagy évtizedekre meghatározó, több mint ötszáz oldalas 9 10 A Companion to Eastern European Cinemas című kötet, melyet ráadásul Imre Anikó, a University of Southern California magyar származású oktatója szerkesztett, egyetlen magyarországon élő szerzőtől származó magyar filmről szóló tanulmányt sem tartalmaz.
Az általános elméleti és kritikai megkésettség mellett a nyugati nyelveken publikált szakirodalomnak megvannak azok az elszórt darabjai is, amelyek jól példázzák ezen megközelítésmódnak a magyar film esetében is termékeny voltát.
A föld mint identitásképző erő a magyar filmben Győri Zsolt: Indiánok és téeszelnökök: két esettanulmány az államszocializmus boncasztaláról Szabó Elemér: Az Apacsok című filmdráma foucault-i olvasata Benke Attila: A történelem rabjai: hatalom és egyén viszonya Kósa Ferenc hetvenes évekbeli történelmi paraboláiban Ureczky Eszter: Nyögvenyelős gulyáskommunizmus: az evés mint a késő-kádárkori hatalmi viszonyok, nemi szerepek és fogyasztási módok metaforája a Veri az ördög a feleségét című filmben Virginás Andrea: Bányák és kráterek a diegetikus térben, avagy kollektív traumafeldolgozás román-magyar játékfilmekben Feldmann Fanni: Előbújni a vasfüggöny mögül: a szexuális másság ábrázolása a magyar filmben a rendszerváltás előtt és után Király Hajnal: A klinikai tekintet diskurzusai a kortárs magyar filmben Varga Balázs: Terek és szerepek: tér és identitás Hajdu Szabolcs filmjeiben Hajnal Márton: A panoptikusság motívum a Bibliotheque Pascalban Sághy Miklós: Irány a nyugat! Michel Foucault Az alábbi kötet írásai, ahogy a cím is sugallja, a tér, hatalom és identitás viszonyait vizsgálják a magyar filmben.
Ezek az írások még akkor is felhívják a figyelmet egy sor olyan kérdésre, melyeket eddig a magyar film kapcsán gyakorlatilag soha senki nem feszegetett, ha legfeljebb érintőlegesen, vagy egy-egy esettanulmányra korlátozva beszélnek a rendszerváltás utáni magyar filmről. A fenti eléggé gyér lista ugyanakkor hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest olyasfajta recepció hiányát is láthatóvá teszi, mely a nagyvilág számára feltárhatná, vagy új megvilágításba helyezhetné a magyar mozgóképes hagyomány gazdagságát, az általa színre vitt problémák izgalmas és tudományos szempontból új eredményekkel kecsegtető voltát.
Mindazonáltal a szóban forgó angol nyelvű tanulmányok valamint a magyar nyelvű szakirodalomból a Metropolis folyóirat Kortárs magyar film: kulturális értelmezések című számában szereplő szövegek félreérthetetlenül feltörik a magyar filmről folytatott akadémikus diskurzust uraló periodizáló-iskolás-esztétikai elemzések páncélzatát, amennyiben a filmet elsősorban kulturális szövegként, a kortárs társadalmi valóságot formáló diskurzusok lenyomataként, valamint az hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest diskurzusokat befolyásoló mozzanatokként értelmezik.
Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben
A jelen kötet megszületését azonban nem csupán kritikatörténeti vagy filmelméleti belátások motiválták. Nem csupán arról van szó, hogy a hazai filmkritika a kortárs magyar filmről szóló nemzetközi tudományos diskurzusban sajnálatos lemaradással küzd, ami egyaránt gátolja a magyar film és filmkultúra nemzetközi porondra való kilépését és érvényesülését. Fontos szempont az is, hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest tudományos igényességgel feldolgozzuk a rendszerváltás utáni korszak kulturális változásainak megjelenését a hazai filmben.
Hiszen a rendszerváltás mely természetesen sokkal hosszabb ideig tartott, mint ahogy a történelemkönyvek évszámai jelzik éppúgy mérföldkő volt a térség filmkultúrájában, mint politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális életében. A magyar film óta rengeteget változott: akár azt is megkockáztathatnánk, hogy nagyobb hajlandósággal reagált a nemzetközi hatásokra, mint a konzervatívabb értelmiségi reflexekkel és nemritkán elefántcsonttorony-látásmóddal terhelt hazai film- 10 11 kritika.
Imre Anikó az A Companion to Eastern European Cinemas című szerkesztett kötet bevezetőjében így foglalja össze a helyzetet: és között határozott hangsúlyeltolódás következett be a régióban: a nemzeti filmkultúrák táplálását egyre inkább felváltja a nemzeti filmiparok globalizációja.
Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 3.
A nemzeti mozik ma már egy egyre integráltabb nemzetközi szórakoztatóipar organikus részeiként működnek, melyben összeszövődnek a különböző médium formák, platformok és technológiák.
A gyártási és terjesztési gyakorlatok gazdasági integrációja együtt jár az esztétikai konvergenciával, mely felforgatta a művészfilmek és népszerű szórakoztatás közötti, sokáig meghatározó hierarchiát Imre, 2 3. A rendszerváltás óta tehát sokat változott a magyar film, de nem csak maguk a filmek, hanem a magyar film hogyan lehet elveszíteni a kövér filmtest jelentése is aminek következtében ma talán kevésbé is használható kategória, mint korábban.
A hazai filmkultúra és filmgyártás kinyílt, és nagyobb, nemzetközi folyamatok részévé vált: egyrészt a legtöbb, a néző által magyar -nak tekinett film ma koprodukcióban készül, többé-kevésbé nemzetközi stábbal, másrészt pedig gyakran nehezen választható el a néző által külföldi film -ként észlelt munkáktól mind a hazai stúdiókban olcsó, de képzett hazai munkaerő általi gyártását tekintve, mind a hazai egyre inkább a nemzetközi szabványokkal épített multiplex mozik dominanciáját mutató fogyasztása tekintetében vö: Imre, 3.
A rendszerváltás óta a magyar film szinte minden lényeges történelmi, ideológiai, esztétikai, gyártási, intézményi, jogi és fogyasztási jellegzetessége átalakult ennek részletes tárgyalását lásd: Cunningham, Ez az átalakulás azonban, szerencsére ahogy azt a kötet elemzései is rende jelzik nem feltétlenül járt együtt a nemzetközi trendek ktitikátlan átvételével.
