Fogyás a Dezső Gheével,
Tartalom
Richárd Botlik István Sándor dr. Jól példázza állításunkat B. Szabó János és C. Tóth Norbert2 közös cikke,3 amelyet a Hadtörténelmi Közlemények Tóth Norbert állítása szerint Az Tóth Norbert kritikai megjegyzéseire. Lásd: B.
Asszony: Be van fejezve az evés, igen. A háj dagad, s a pendely megreped, Évmilliókig szabhatom megint, Lucifer: S e sok próbára mégis azt hiszed, Hogy új fogyókúrád nem hasztalan? Asszony: Korántse vonz ily dőre képzet, A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz.
Szabó — C. Tóth Ennek okairól lásd: Botlik — Illik Például a 4. Szabó János ban megjelent tanulmányában még úgy tudta, hogy Horváth Gáspár ott volt a csatában. Szabó és C. Érdemes itt ismét átadnunk a szót Botlik Richárdnak, hiszen rit- kán adódik olyan eset, amikor valaki az általa éppen vizsgált témában önként adja írásba meglepő mértékű tudatlanságát.
A pápai nuncius szerint Bá- thory György a mohácsi csata idején gyengélkedő valitudinarius. Ugyanakkor éppen C. Tóth Norbert egy koráb- bi tanulmányából tudjuk, hogy Báthory lovászmester ott volt Pozsonyban Habsburg Fer- dinánd osztrák főherceg magyar királlyá választásán, Járóképtelenség — katonai szolgálatot kizáró ok — létezésére van adat a tárgyalt korszak- ból: II.
Lajos hiteles emberei Fladniczer Videt felkeresték a szalónaki várban, hogy 9 B.
Szabó Botlik Richárd fordítása. Tóth Norbert forráselemzési és adatkezelési gyakorlatát sem tudom elfogadni. Ezt már korábbi munkája kapcsán is jeleztem, 18 miután es tanulmányában — Szapolyai János királyválasztását összevetve Ferdinándéval — egyre több főurat szerepeltetett a Po- zsonyban megjelentek közt. Tóth fehérvári prépostnak ben még Oláh Miklóst ír- ta,19 ugyanakkor a fogyás a Dezső Gheével kritikai tanulmányból kiderül, hogy ugyanerre a tisztségre már — Brodarics művére hivatkozva — a csatából elmenekült Kretschmer Lőrincet jelölte szerzőtársával, B.
Szabó Jánossal együtt. Szülejmán szultán Fogyás a Dezső Gheével, Andrea Gritti dózsénak küldött győzelmi jelentésének melléklete bizonyítja ezt az adatot, amire hivatkoztam is a szerzők által kritikával illetett tanulmányomban. Noha a Szapolyai fivérek — György és János — valóban hét vármegyét tulajdonoltak és birtokaik nagy számban voltak a Felvidéken, ettől még nem ők a táblázatban felsorolt hét vármegye tényleges ispánjai.
Közigazgatásilag Szapolyai János egyetlen megyének, Szepesnek volt örökös főispánja.
Main navigation
A mohácsi csata előtt pár nappal, A királyné ebben a levelében Oláhot egri nagyprépostnak és kanonoknak javasolta, a veszprémi püspöknek kinevezett Szalaházy Tamás helyére. Nem említette, hogy Oláh fehérvári prépost lett volna a mohácsi csata idején. Péterfi a melléklet Ezért felesleges- nek vélem a táblázatban Mária királynét a csatában meg nem jelentek közt akár egyszer is ikszelni.
Mária királynéval kapcsolatban ugyanakkor a II. Lajos fogyni, ha utáni levelezé- sére és pecséthasználatára kérdeztem rá publikációmban, ezért nem érthető, hogy fogyás a Dezső Gheével szer- zők miért hivatkoztak a kritikájukban a Mohács előtti királynéi levelekre, amikor nem is erről volt szó.
Tóth Norbert a 4. Ennek nem az az oka, hogy az 1. Lajos uralkodásának fogyás a Dezső Gheével 27 fő töltött be országos főméltóságot, a korábban báróságot elnyertekkel együtt körülbelül fő tar- tozott közéjük… Miután a bárók közül sokan, an… a mohácsi csatavesztés áldozatai lettek, a csoport létszáma tovább csökkent. Holott nemcsak Brodarics kancellár visszaemlékezésében szerepelt Horváth pohárnokmesterként,36 hanem még a szerzők által kedvelt forrás, Burgio jelentése is ennek mondta a nemes urat.
Lajos ajtónállómesterei. A szerzők 4. Lajos uralkodásának második felében e tisztségek már szétváltak. Ezt igazolja János király tavaszán megtartott budai országgyűlése is, ahol Putnoki Borsod vármegye ispánjaként jelent meg.
Ha például Szapolyai György szepesi is- pán ott van a mohácsi csatában, nem ikszelhető be egyúttal Liptó vármegye jelenléte is.
A törvények értelmében a megyéből II.
Nagy fogyikönyv Horváth Ildikó Zsuzsanna pdf - treprotitow
Lajos kapitánya, esetleg a liptói alispán — jelen esetben Palugyai György —,48 vagy hátráltatása esetén a szolgabíró49 vezetésével kötele- sek a katonák a királyi sereghez — nem pedig a Szapolyai György által gyűjtött bandéri- umhoz — csatlakozni. Ugyanígy az egyházi főméltóságok esetében is teljesen egyértel- műen rendelkezett az érvényben levő, többször módosított nagy dekrétum. Ez a toborzás független a vármegyei zsoldos 39 Kubinyi Például Várday Pál egri püspök és hevesi ispán, viszont az általa irányított püspökség területe kilenc ki- rályi vármegyén fekszik.
A püspöki bandériumot tehát nemcsak Heves vármegye terüle- téről gyűjtötték, hanem a többi nyolc megyéből is.
FEHÉRJE DIÉTA BAKIK - TANULJ AZ ÉN HIBÁIMBÓL
Amikor tehát Várday Mohácsnál hagyta bandériumát, akkor nem az ispáni, hanem a püspöki bandériuma maradt a király mellett. A Heves vármegyei katonákat nem a püspök toborozta, nekik nem Várday pa- rancsolt, hanem közvetlenül a királynak és az alárendelt kapitánynak tartoztak katonai szolgálattal. Úgy tűnik, hogy az egytelkes nemesek kivételével — akik fejenként voltak kötelesek hadba szállni — az összes olyan nemes és egyházi sze- mély, akinek jövedelme keletkezett az adott megyében, a vármegyei zsoldossereg felállí- tására köteles volt fizetni a katonák költségét.
Minden úr és nemes, akinek nincs bandériuma s aki fekvő jószágai alapján legalább fogyás a Dezső Gheével 50 lovast nem tarthat köteles legyen a hadi pénzeket ama vármegyének nemesei közé adni, ahol az ő javai fekszenek.
Nem is kellett ahhoz főpapnak lenni, hogy egy prépost- nak, kanonoknak, apátnak, szerzetesnek katonai hadkötelezettsége legyen ban. Az Gerendy Miklóst és Maczedóniai Lászlót a Mohács előtt született utolsó összeírás a főméltóságok prelati közé sorolta.
Tóth Norbert 1.
Arab közvetítő tárgyal a túszok kiszabadításáról 4.
Külső-Szolnok, és a megye ispánja, gyalui Vas László hiányzik a táblázatból. Tolna és a Torontál között újfent lemaradt egy megye és is- pánja: Torna, élén Szapolyai János vajda közeli rokonával, Derencsényi Miklóssal.
A tornai ispán nevét egyszer említettem kritizált publikációmban, a csatában részt nem vet- tek között.
MOE I. Tóth Norbert. A többi ötvennyolc megye a szűkebb értelemben vett Magyarországon terült el. Tóth Norbert által ösz- szeállított Helytartói Oklevéltárban. CJH I. Azonban nem lehet egyetérteni azzal az állí- tással, hogy Bornemissza bandériuma teljes létszámban ott volt Mohácsnál, hiszen a haj- lott korú pozsonyi ispán egyrészt Erről rendelkezett az érvényben levő és többször módosított nagy dekrétum, az Sza- bó János és C.
Szapolyai a bandériuma élén meg tudott volna jelenni Mohácson a csata előtt — ez nem kérdés. Milyen nagyságú lehetett augusztus- ban az erdélyi sereg — kérdezték válasz és adatközlés nélkül. A szerzők azt állították, hogy még augusztus én sincs együtt az erdélyi sereg. A kortárs Zermegh János ada- tai szerint Szapolyai serege augusztusra már több mint 20 ezerre duzzadt.
Az egytelkes nemesek személyenként kelnek fel, a többi nemes a jobbágyportáik száma szerint. Ha Szapolyainak fogyás a Dezső Gheével katonai csapata volt már júniu- sában, akkor II. Lajos végleges, július án kelt hadparancsának ellenére miért nem tud- ta — augusztus ig — legalább a Duna vonalát elérni?
Lajos és a királyi tanács úgy vélhette, hogy a havasalföldi vajdával együtt tervezett akcióra készen áll az erdélyi vajda serege, amit csak át kell irányítani Mohácsra.
Ha viszont Szapolyainak nem volt jelen- tős katonasága és még fogyni wolverhampton augusztus második felében gyűjti a seregét, akkor korábban füllentett II. Lajosnak a havasalföldi vajdával tervezett akciójáról, hiszen — hadsereg nél- kül — mivel akarta hátba támadni a szultánt?
Kérdés, hogy valóban a terv okozta-e Szapolyai távolmaradását vagy pedig az erdélyi vajda okozta-e a tervet, hogy tudatos késlekedésével távol maradhasson a mohácsi csatától. Já- nos király Ráadásul június án Budára érke- zett Radu jelentése, miszerint Nikápolynál áll egy török sereg, ami várhatóan Erdélybe fog betörni Havasalföldön keresztül, ezért Radu nem segíthet a magyar királynak! Lajos jú- lius közepén somlyói Báthory Istvánt, a korábbi erdélyi alvajdát, Mária királyné megyés- ispánját!
Ehhez képest meglepő tény, hogy az erdélyi vajda öt nappal a mohácsi csata előtt, augusztus én még Kolozsváron tartózkodott. Tóth teoretikus érvelé- se értelmében Szapolyai elszakadhatott az erdélyi seregtől fogyás a Dezső Gheével somlyói Báthory Istvánhoz hasonlóan az erdélyi városba utazhatott, hogy ott megírja a kérdéses levelét. A szerzők ezután Gyalókay Jenő megállapításaira hivatkoztak.
Gyalókay ugyanakkor 26 napra tette a lovasok által az Erdély és Mohács közötti út megtételéhez szükséges időt, de ban nem volt tudomása a vajda augusztus i leveléről, ezért nem ismerhette az indulás időpontját.
Basy György július án indult Erdélybe Dunaföldvárról, hat nap alatt megtehette az utat. Szapolyai növekvő számú seregének indulásra készen kellett állnia, ha ezer fős katonaságával már júni- usban meg akarta támadni Bulgáriát.
Kérdéses, hogy a vajda gyors szekéren, augusz- fatkiller blöff én Kolozsvárról elindult-e Mohácsra, és meddig jutott. Szapolyai vállalkozásának csak akkor lett volna értelme, ha legalább serege gyorsabb egységei követik őt, és átkel- nek a Tiszán.
Nagy fogyikönyv Horváth Ildikó Zsuzsanna pdf - treprotitow
A szerzők itt rossz hasonlattal éltek kritikájukban: az általuk említett cseh urak Bécsből valóban kocsin siettek előre Mohácsra, de ők időben odaértek, és kíséretük is megérkezett augusztus ig, harci méneikkel és társzekereikkel együtt. A Szapo- lyai-párti Drágffy János országbíró Mohácson, augusztus én véglegesített végrendele- tében családját az erdélyi vajda gondjaiba ajánlotta.
A fent említett Horváth Gáspár — aki II. Lajos parancsát kézbesítve Tordán bi- zonyosan látta az erdélyi csapatok készülődését — egyike azon főuraknak, akik később a VIII. Henriknek írt levelükben aláírásukkal is megerősítették, hogy Szapolyai cserben 97 Botlik a.
Gyalókay fenti, 26 napos számítása alapján az erdélyi csapatok legfeljebb szeptember ra érhettek vol- na Mohácsra. Kritizált munkám fő tézise, hogy az Az oszmán felső vezetés — beleértve a szultánt is — előzetesen arra számított, hogy Moh- ácsnál több napig kell majd harcolniuk a magyarokkal. Szakály Ferenc történész kutatása szerint Szabó János — Szakály állítását megerősítve — az Lajos király diplomatái ágyút és 60 ezer fős sereget aján- lottak fel egy tervezett törökellenes háborúra.
A XIX.
